Az egykelétről

only-childSziasztok!

Úgy döntöttem, hogy ismét előveszem ezt a témát. Pont egy éve írtam erről, miután egy másik fórum elég hevesen és negatívan véleményezte azokat a szülőket, akik csak egy gyereket vállalnak. Ugye manapság nagy divat a kormánytól, hogy csak a nagycsaládosokat támogatja, ezzel ösztönözve a magyarokat arra, hogy vállaljanak minél több gyereket, viszont ebbe most nem szeretnék belemenni két ok miatt. Az egyik az, hogy most nincs kedvem politizálni és már amúgy is politika mérgezésem van, a másik pedig, ha lesz is hozzá hangulatom, ezt a témát egy másik cikkben hosszabban szeretném kifejteni. Ez a cikk most arról fog szólni, hogy az egykék élete nem olyan sz*r, mint ahogyan egyesek gondolják.

Hol is kezdjem? 1992. január 28-án születtem, egy unalmas keddi napon szüleim egyetlen gyermekeként. Ők tudatosan egy gyermeket vállaltak csak, ismervén a körülményeiket. Annak idején a 90-es években rengetegen megszólták azokat az embereket, akiknek csak egy gyerekük volt és ez általában az idősebb korosztályra vonatkozott. Soha nem felejtem el, amikor nagymamámmal mentünk valamerre és találkoztunk ismerőseivel, sokan kérdezték, hogy miért nincs testvérke, vagy, hogy mikor jön a második, na meg, hogy biztos nagyon szeretnék már valakivel együtt játszani. Amikor idősebb lettem akkor pedig jöttek a sajnálkozó tekintetek, hogy milyen önzők és gonoszak voltak a szüleim, amiért megfosztottak a testvéri szeretet érzésétől. Sőt olyat is szoktak mondani, hogy az egykék mind önzők, irigyek és gonoszak, és biztos én is az vagyok.

Most gondolom sokan meg fognak lepődni, de én az egykeséget gyerekkoromban sem negatívan éltem meg, sőt most sem érzem, hogy ez egy rossz dolog lenne. Nekem az a természetes, hogy egyedül vagyok, de ez nem rossz. Gyerekkoromban sem feltétlen volt arra igényem, hogy valaki mindig legyen körülöttem. Mindig nagyokat játszottam a LEGO készleteimmel, meséket néztem, majd tizenéveskoromban, amikor már számítógépem lett, akkor pedig a The Sims játékkal éltem ki az önálló kreativitásomat.

Az idősebb nénik mindig rosszallóan néztek rám, amikor a kérdéseikre mindig azt válaszoltam, hogy nem szeretnék kistestvért. Sajnálom, de nekem sosem volt az az érzésem, hogy szükségem lett volna rá.

Nyugodt gyerekkorom is volt és felnőttkoromra is azt kell mondanom, hogy nem érzem hiányát, vagy szükségét egy testvérnek. Rengeteg olyan családot lehet látni, ahol a testvérek között nagyon rossz, vagy éppenséggel semmilyen kapcsolat nincs.

Az önzőség még az, amivel sokan vádolnak, mert ugye a magyar embernek köztudott, hogyha valaki egyke, akkor az önző is. Nem tartom magam önzőnek. Illetve önző vagyok, de csak olyan szinten, mint amennyire önzőnek kell lennie egy embernek az élete során. Nem mindig lehet mindenkinek megfelelni, behódolni. Ahhoz, hogy valaki megtalálja önmaga személyiségét, vagy hogy a karrierjét építeni tudja néha önzőnek kell lenni. Ilyen szinten én is önző vagyok több téren. Például a blogolásból nem engedek. Amikor egyik ismerősöm azzal keresett meg, hogy készítsek vele interjút és írjam meg az életét egyből nemet mondtam rá, mert ez a blog rólam szól. Ilyen szinten önző vagyok, de ebben a műfajban ez szükséges. Amúgy szüleim sosem neveltek önzőnek, bár nagymamám szerint így is az voltam. 😀 Amikor mentünk a boltba mindig csak egy csokoládék választhattam, nem vásárolták fel az egész boltot.

Sokak sajnálkozása ellenére azt kell mondanom, hogy szerettem egyedül lenni régen is és most is sokszor van olyan idő, amit magammal kell töltenem, elmenni vásárolni, nézelődni, fotózni, vagy kirándulni, egyedül. Vannak barátaim, szeretem őket és szeretem velük tölteni a szabadidőmet, de ennek ellenére szükségem van az egyedüllétre.

Akármilyen meglepő is, de én nem sajnálom, hogy így alakult a sorsom. Testvér nélkül is tökéletes, teljes életet élek. Azt meg sajnos nem tudom, hogy milyen érzés, ha van, mert sosem voltam benne, így azt sem tudhatom, hogy mi az ami mások szerint hiányzik nekem. Kérlek titeket emiatt ne sajnáljatok, mert nincs is miért. 😉

Nektek mi a véleményetek? Alul egy kommentben írjátok meg. 🙂

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s