Húsvét a világ körül

Nyúl, tojás, sonka, édes péksütemények – a világ így várja a tavaszt. A nemzetközi nagy tavaszvárás jegyében kis kitekintés, ki hogyan és milyen finomságokkal ünnepli a tavaszi napfordulót.
A karácsonyi sokszínűség után, a húsvét sokkal egységesebb elemekkel rendelkezik a világban. Az új élet szimbóluma, a tojás szinte mindenütt főszerepet kap. Mellette ott a zsidó Pészahból átvett bárány, az egyszerűsödés jegyében meghonosodott – mára már klasszikusnak számító – sonka, illetve az édeskés péksütemények.
Érdekes módon az édes péksütemények szinten az egész világon jellemzőek a húsvétra. Az olaszoknál colombát sütnek, a magyarok, csehek, lengyelek kalácsot, a törökök, görögök kerek lapos kenyereket készítenek, amire színes tojásokat ültetnek díszítésül. Szokás ilyenkor perecet is készíteni.

 

Easter-1

Olaszországban a galamb formára mintázott kalácsot, a Colomba Pasqualét teszik a húsvéti asztalra. A panettonéhoz hasonló süteményt több országban is készítenek a húsvét kapcsán. Ilyen például a cozonac, ami Bulgáriában és Romániában igen népszerű. Közép-Olaszországban pizzellét is készítenek húsvétkor, ami egyfajta sült ostya. Nápoly környékén a pastiera, a fűszeres, ricottával gazdagított tészta a húsvéthoz köthető sütemény.

Spanyolországban tipikus húsvét vasárnapi menü a sült bárány és a creme catalana, illetve a húsvétkor szinte minden pékségben kapható, olívaolajjal készült édes péksütemény, a torrija. Ezek az ételek inkább regionálisak, mint nemzetiek, tehát nem beszélhetünk egységes spanyol húsvéti menüről. Katalóniában a La Mona de Pascuanevű, tojásfehérjében gazdag mandulás sütemény jellemző erre a tavaszi ünnepre. Kasztília és Leon környékének a Hornazo a jellemző húsvéti étele. A tésztát hússal, kolbásszal és tojással töltik, de sok helyen készítik mandulával és ánizzsal. Madrid környékén  Bartolillos madrilenos-t szoktak húsvétkor sütni, ami pudinggal töltött kalácsféle.

Angliában az anyák napján is gyakorta készített simnel torta, valamint a hot cross buns kerül az asztalra. A hot cross buns a régi angolszászoktól ered, akik a tavasz istennő tiszteletére sütötték ezt az édeskés zsömlét, de persze az édes cukorkereszt a tészta tetején manapság már a keresztény húsvétra emlékeztet. A középkor óta ismert simnel gyümölcsökben és marcipánban gazdag torta, ami Britannia mellett Írországban is nagy hagyományokkal bír. A torta tetején általában 11 golyóbist helyeznek el, ez jelzi Jézus igazi apostolait (így értelemszerűen Júdás kimarad). Húsvétkor az angol háztartásokban még többféle keksz is készül a vendégek fogadására.

Amerikában legszívesebben mézes sült sonkát esznek húsvétkor, mellé sok-sokzöldséget, tojást. A hot cross buns zsemle errefelé is nagyon kedvelt, hagyományos nagypénteki sütemény.

Amerikában és Kanadában nagyon kedvelik a Peeps-et, ami mályvacukorból formált húsvéti figurákat takar. Az ötvenes évek óta gyártják, általában a húsvéti kosarakba szoktak tenni belőlük.

Lengyelországban a nálunk megszokott húsvéti ételek kerülnek az asztalra. Az erősen katolikus országban nagy hagyománya van annak, hogy az asztalra kerülő ételből készített kosarat a vacsora előtt a nagyszombati misén a pap megáldja. A sonka, a kalács és a tojás mellett a zurek, azaz savanyú krumplileves is része a hagyományos lengyel húsvéti menünek. A húsvéti desszert a mazurek és a babka. A babka egy élesztős, kuglófszerű édesség, amit a lengyeleken kívül az ukránok és a szlovákok is nagyon kedvelnek. A mazurek egy diós piskótaszerű tészta, amit szintén kifejezetten húsvétra készítenek.

Franciaországban a legtöbb esetben levendulával, mézzel, provence-i fűszerekkel megbolondított báránycomb kerül az asztalra, de kedvelt étel ilyenkor a bárányragu is.

Németországban nagycsütörtökön – ha lehet – csak zöld ételeket, péntek este pedig halat esznek. Húsvét vasárnap általában bárány kerül a családi asztalra, illetve az Osteramm, a bárány alakú sütemény.

Portugáliában a 17. század óta töretlen népszerűségnek örvendő folar a húsvét meghatározó péksüteménye. A folarnak északon inkább sósan vagy citrommal, ánizzsal esetleg egy csipetnyi fahéjjal ízesített változatai léteznek, míg délen meglehetősen édesen, szegfűszeggel, fahéjjal és jó sok karamellel készítik. Sok esetben a tészta fonatai közé elrejtenek 1-2 tojást.

Görögországban húsvét vasárnap bárányt sütnek, míg a kerti fák árnyékában álló hosszú asztalokon tojás, kenyér, húsvéti kalács és különböző saláták sorjáznak. Nagyszombaton az esti mise utáni vacsora része a koulourakia, a húsvéti vaníliás keksz, amit általában tea vagy kávé mellé kínálnak. Ahogy a legtöbb európai országban, úgy Görögországban is asztalra kerül az édes péksütemény, a kalácsszerű tsoureki. A fonatokat általában szezámmaggal hintik meg, és gyakran ültetnek a kész kalácsra pirosra festett tojásokat.

Oroszországban az ortodox húsvét egyik fontos eleme a kulich, az orosz kalács. Hasonlóan fontos és szimbolikus jelentőségű a paskha, a formára nyomott friss házi sajt. A lenyomat a sajton általában vagy keresztet formál vagy két cirill betűt, ami a „Krisztus feltámadt” szöveg rövidítéseként értelmezendő.

Ausztráliában a húsvét a nyár végét jelöli. A nyúl kontinensükön véghezvitt pusztításai miatt inkább a helyi erszényes állatkák szimbólumai találhatók meg a húsvéthoz kapcsolódóan.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s